„Egy tevékenységet akkor tekintenek méretgazdaságosnak vagy mérethatékonynak, ha a kibocsátás nagyságával együtt csökken a kibocsátott outputra jutó egységköltség. A méretgazdaságosság a magyar és a külföldi szakirodalomban is gyakran használt, mind a tőkeintenzív feldolgozóipari vagy energiaipari vállalkozások, az anyagi infrastruktúra, mind a közszolgáltatások szervezése kapcsán. Az ipar és a közszolgáltatások között azonban számos alapvető különbség van: egyrészt az említett tőkeintenzivitás, amely szemben az ipar számos ágazatával, a közszolgáltatások többségére nem jellemző. Utóbbiak adminisztratív vagy személyi szolgáltatás jellegük miatt inkább munkaintenzívek.
A mérethatékonyság mérésének alapvető problémáját az jelenti, hogy mit tekinthetünk „költségnek” és mit „outputnak”. Ha ezek a fogalmak valamely gyakorlati tevékenység kapcsán jól mérhetők, akkor az adott tevékenységre vonatkozóan lehetséges empirikusan igazolni vagy cáfolni a mérethatékonyság létét (Katona–Balogh 2010, Vokó–Kalo 2012). Tanulmányomban egy, a költség- és az outputoldalon is az ipari termeléshez képest viszonylag nehezebben mérhető közszolgáltatás, a földhivatali tevékenység mérethatékonyságával foglalkozom, de ezzel egyidejűleg rá szeretnék világítani arra is, hogy bármely területileg szerveződő közszolgáltatás (kórházak, mentőállomások, tűzoltóság, rendőrség, okmányirodák, bíróságok stb.) területi alapon történő átszervezését milyen jellegű vizsgálatoknak kellene megelőzniük (Cziva 2004, Kiss–Mattányi 2005). A kérdés önmagában is érdekes, de abból a szempontból különös gyakorlati jelentősége is van, hogy eldönthető legyen, elfogadható-e a földhivatalok esetleges regionális átszervezésével és az illetékességi területek megváltoztatásával kapcsolatos mérethatékonyságra vonatkozó érv. A vizsgálat azért végezhető el, mert a megyék mérete között jelentős a különbség, a legkisebb és legnagyobb között (a lakosságszám és a terület nagysága alapján is) legalább négyszeres. Vagyis ha megyei szinten megvizsgáljuk a földhivatalok tevékenységére vonatkozó adatokat, mérethatékonyság esetén azt várhatjuk, hogy a nagyobb megyékben alacsonyabb az egységköltség, mint a kisebb megyékben…”
Forrás:
A földhivatalok méretgazdaságossága a területi szervezet hatékonyságának elemzéséhez; Budaházy György; Területi Statisztika; 2013, 53. évfolyam, 3. szám, 225-236. oldalak (pdf)
